Szivárványhíd

A menyországtól innen van egy hely, amit úgy hívnak: a Szivárvány Híd.

Amikor egy állat, aki közel állt valakihez meghal, a Szivárvány Hídhoz jut. Egy nagy rét terül el a lábánál, hogy minden állat szaladgálhasson, és együtt játszhassanak. Állandóan süt a nap, és elegendő étel, ital található ott, hogy mindenki kényelmesen érezze magát.

Azok az állatok, akik betegek, vagy öregek voltak, visszanyerik egészségüket és életerejüket. Akik megsérültek, sebeik begyógyulnak és olyanok lesznek, mint ahogyan fiatalon ismertük őket.
Az állatok boldogok és elégedettek, kivéve egy dolgot: hiányolják azt a valakit, akit szerettek, akit hátrahagytak.
Minden állat együtt kergetőzik és játszanak, de eljön a nap, amikor valaki egyszer csak megáll, és a távolba tekint. Tekintete elszánt, teste lelkesen reszket. Egyszer csak elszakad a csoporttól, a fű fölött szinte repülve, lábai egyre gyorsabban és gyorsabban viszik előre.
Megpillantja gazdáját, és amikor gazda és hű kedvence végre találkoznak, egymásba kapaszkodnak örömmel, hogy soha ne váljanak el többé. Boldog puszik záporoznak a gazda arcára, újra megsimogathatja imádott kedvence fejét, és újra belenézhet bizalomtól csillogó szemébe, oly rég eltávozott életéből, de soha nem tűnt el szívéből.
Azután átsétálnak a Szivárvány Hídon, együtt...

Remélem, kicsi Csülök is ott vár ránk :(

Szerettünk Csüli!

Répa, retek, mogyoró :)

Tegnap kapott az én legfőbb Csülköm répát. Életében most először. (Mivel nekem is sok répát kell ennem... így most van otthon bőven...) A siker osztatlan volt, csak azt hallottam, ahogy kopog a fedő, ahogy eszi belőle a répát :) Nem ette meg mindet, persze nem bántam, mert ez ugye nagyon édes, meg minden, nem lenne szabad ilyen sokat adni neki, de úgy éreztem, megérdemli :)
Utána kiengedtem, persze én is lelkesen "répát" rágtam, mivel "nagyon szeretem" a répát, így megkínáltam a kis bundást is belőle. Hatalmas volt az öröm, amikor rájött, hogy ez ilyen hosszú formában terem :D (Én már kevésbé örültem ennek...) Szegénykémen nagyon látszik, hogy magányos időnként, de nem nagyon tudjuk most kiengedni, mert ugye festünk... :( Viszont azért igyekszünk a lehető legtöbbet törődni vele, bár úgy fest, ez néha kevés :(

Szuri

Hétfőn elmentünk oltásra. Csülök egy hős volt. A hirtelen kitárult világ persze komoly izgalommal töltötte el, de a főutat már nehezen viselte. Igazából azt vettem észre, hogy csak a motoroktól félt, de azoktól nagyon. A buszt is jól viselte, ugyanis kénytelenek voltunk busszal menni, mivel mint kiderült, messzebb volt a rendelő, mint gondoltuk.

Az orvosnál rengetegen voltak, nagyon sokat kellett várni. Közben beszélgettem pár nyúltartóval, mondhatni, hogy tapasztalatot cseréltünk. Aztán csak sorra kerültünk. Mindenki dícsérte a kis gombócot, még az orvos is, hogy milyen gyönyörű :)

A fogai félrekoptak kicsit, de állítólag nem nagy a baj, az új széna, amit sikerült neki vennem szerintlem rendbe is teszi. A szurit is jól viselte és kapott oltási kiskönyvet is. 3 hét múlva kell visszamennünk.

Néhány kép :)

Kedvenc képeim:

 

Izgatott nyussz

 

Mi történt itt?

 

 Otthon (mindkettő kicsit lomos most)

Ilyen az, ha rend van :)

Füri

Tegnap megmostam a nyúvadtka lábát, mert a szertepisi miatt kissé koszos lett... na jó, annyira koszos lett, hogy már ő sem mosta. Párom persze belelkesült, fürdessük meg az egész nyulat, de hát mondtam neki, hogy ezt nagyon gyorsan verje ki a fejéből. Aztán bebugyoláltam a nyuszit (a fürdést egészen jól viselte, ahhoz képest, amire számítottam), mivel a háta is vizes lett a nagy ellenállásban (pedig mennyivel könnyebben megúszta volna, ha nyugton marad...), olyan volt, mint egy kisbaba. Ráadásul a törölközőjének teljesen újszülött babaszaga van :) Nem tudom mitől, de nagyon kellemes amúgy.
Aztán csak meghajszárítóztuk a hátát, nagyon élvezte :) na jó, nem tudom, élvezte-e, de mindenesetre jól tűrte :) Viszont a törölközős játékot nagyon élvezte, alig tudtam aztán kipakolni a törcsiből.
Az alomra tettem megint egy kis forgácsot, és most várok... Azon gondolkoztam, talán azért pisil mellé, talán hiányzik neki a forgács, mert amíg forgács volt az alomban, csak oda járt, most meg... Hát majd kiderül...

Houdini

A nyuszikánknak új trükkje adódott a tarsolyba. Úgy döntött, szabadul. Éppen a folyosót festettük, amikor párom furcsa hangokra lett figyelmes. Kinyitotta a szobaajtót, mire Csülök lelkesen rohant a nappali felé. Értetlenül állt a kérdés előtt. Azt hitte, én engedtem ki. Én meg hát ugye boltban voltam, így nem igazán tudta megkérdezni (telefonom persze otthon...)
Visszatette, majd újabb zajok kiséretében megint kiszökött a nyuszi. Amúgy is "szobafogságon" volt, mert előző este telepisilte a szobát (az előtt meg engem), így hát párom gyors ketrecjavításba kezdett. Reggel arra ébredtem, hogy nagy a csend. Azt hittem, alszik a kis drága. Hát nem sokat tévedtem.
Ahogy hajnalban próbáltam belelépni a kék mamuszomba (Varázslatos Kék Papucs), éreztem, hogy már lakik benne valaki. Rá is léptem kicsit véletlenül (persze azóta kiderült, ez a Varázslatos varázslatosságából mit sem vett el), sőt meg is ilyedtem (hát szerintem más is megijedne, ha hajnalban valami kis szőrös, nagyon puha osonna ki a talpa alól...)
Utána persze ment a duzzogás, amikor polcmegvonás történt (onnan lökdöste el a fedlapot), meg hát újfent szobafogság.
Délután azt vettem észre, hogy koszos a drága talpa (azért csak kivettem egy kicsit). Jobban körbenéztem a ketrecben, és mindent telepisilt. Azt hiszem, kissé túlértékeltem, és még korai volt a csak alom megoldás, azóta csinál ilyeneket, azelőtt sose volt gond. Ma vagy holnap kap forgácsot, ha utána minden helyreáll, akkor jó, csak nem tudom, aztán mit kezdjek a kis pisissel... :)

Kajás játék

Mivel Mufatka nem ette a szénát, kezdtem kétségbeesni. Tímea azt mondta, játszunk "Keresd meg a kajcsit" című játékot, hát kipróbáltam. Miután rájöttünk a játék lényegére, már nagyon élveztük. Körbeszimatolta az egész lakást, vajon hová tehettem még tápocska adagocskákat :) ÉS! Este már hallottam is, ahogy ropog a foga alatt a széna :) A trükk bevállt.

Reggel viszont nagy volt a hiszti, mert nem kapott tápot. Hát, csak megszokja, vagy nem tudom, de azt nem szeretném, ha tényleg emiatt nem enne szénát és valami baja lenne...